Nyugtató-, altató-függőség és a nikotinfüggőség összefüggései - miért fontosak?

Nyugtató-, altató-függőség és a nikotinfüggőség összefüggései - miért fontosak? A dohányzás betiltása egyelőre valószínűtlen, ezért a dohányosok számára „módosított kockázatú alternatívákat” kezdtek árulni, amelyek a nikotinfüggőségen ugyan jottányit sem változtatnak, s ezzel biztosítják a nikotiniparnak „hűséges” (függő) fogyasztóik megtartását, de némileg csökkentik az addikción túli káros hatásokat.

A füstmentes alternatívák (új nikotinadagoló rendszerek: e-cigaretták, dohányhevítő rendszerek és nikotinpótlók) iparági vizsgálatok szerint kevésbé ártalmasak, kockázatosak, mint az éghető, füstölgő cigaretták.

Nézzük a párhuzamokat a régi és új nikotinadagoló rendszerek, valamint a régi benzodiazepin-adagolórendszerek, a nyugtatók és altatók között.


Nyugtató-, altató-függőség és a nikotinfüggőség - Párhuzamok


A nikotinfüggőség és a #benzodiazepin (BZD) függőség közötti párhuzamok számos ponton felfedezhetőek:
 

Függőség természete


Mind a nikotin, mind a #szorongásoldók és az #altatók erős függőséget okoz, ezért mindkét esetben nehéz a leszokás. Sok dohányosnak annyira komoly kihívást jelent a leszokás (megvonási tünetek, állandó kínálat, dohányos környezet, a megszokott stresszkezelési módszer stb.), hogy feladják, gondolván: „nem képesek leszokni”.

Pedig csak a kipróbált és utólag hiábavalónak bizonyuló módszer és hozzállás helyett lenne érdemes újabbal próbálkoznia.

Az addikciók (függőségek) krónikus betegségek, melyeknél teljesen normális, hogy a függőknek többször kell próbálkoznia, mire a tapasztalatai révén (tapasztalati tanulás) rájön, hogy mi lesz a számára sikeres leszokási módszer. Ennek alapfeltétele a kitartás és a feladás helyett a vissza-visszatérő másmilyen próbálkozás.

A benzodiazepin-függőség (BZD-függőség) esetében a leszokási folyamat még összetettebb. A BZD-k hosszú távú használata nemcsak fizikai, hanem pszichés függőséget is kialakít, amely tovább nehezíti, bonyolítja a sikeres leszokást.

A megvonási tünetek – például szorongás, ingerültség, álmatlanság, izomfeszültség, pánikrohamok vagy akár az epilepsziás rohamok – olyan súlyosak lehetnek, hogy sokszor ideiglenesen elveszik a krónikus BZD-szedők kedvét az újabb próbálkozástól és visszakényszerítik a pszichiátriai szerekhez.

Ezután egy időre megint benzó és/vagy Z-szer szedés következik… Aztán újabb leszokási próbálkozás... Amíg az ember meg nem találja a megfelelő segítséget és módszereket a sikeres leszokásig többször is megbillenhet, visszaeshet.

Rendkívül fontos, hogy a BZD-függők megértsék: a többszöri próbálkozás
része a gyógyulási folyamatnak, és nem a kudarc jele.
A teljes gyógyszer-leszokás hosszú és hullámzó folyamat,
ahol a visszaeséseket, megbillenéseket érdemes újabb tanulási lehetőségként
tekinteni, nem pedig a végső kudarc jeleként.


A kitartás mellett a megfelelő szakmai támogatás, fokozatos dóziscsökkentés és alternatív (pl. kognitív viselkedésterápiás) szorongáscsökkentő technikák kombinációja szükséges a sikeres leszokáshoz.

A tapasztalatok felhalmozása során a függők megtanulhatják, hogy mi működik számukra: legtöbbeknek fontos a fokozatos leszokás, másoknak a különböző terápiás technikák kombinációja, míg mások alternatív szorongásoldó eszközökben találhatnak segítséget. Az egyik kulcsfontosságú tényező a támogatói hálózat, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne adják fel a küzdelmet, és megerősítse őket abban, hogy az ismételt próbálkozás végül sikerhez vezet.
 

Ártalomcsökkentés, kockázatcsökkentés, helyettesítő terápiák

Az ártalomcsökkentési megközelítés a nikotin esetében – például az éghető cigaretták helyett füstmentes alternatívák használata – teljesen analóg a BZD-függőség kezelési stratégiáival, ahol alacsonyabb dózisú vagy kevésbé addiktív, benzó-helyettesítő terápiák (SSRI-k, buspiron) és pszichoterápiás önfejlesztés, meditációk,  biofeedback technológiák és más nem kémiai stresszkezelések alkalmazását javasolják a benzodiazepin függőség elkerülésére.
 

Neurobiológiai alapok

Mind a nikotin, mind a BZD az agy jutalmazási rendszereire hatnak. Csak a nikotin a nikotin-receptorokon keresztül serkenti a dopamin felszabadulását az agy „függőség-kialakító”, jutalmazási és örömérzetet központjában.
A BZD-k pedig a GABA receptorokra hatva. Ez megmagyarázza, miért olyan nehéz leszokni mindkét anyagról, hiszen mindkettő mélyen befolyásolja agyunk függőségi mechanizmusait.
 

Hosszú távú megközelítések

A nikotinról való leszokás komoly fizikai és pszichológiai megpróbáltatásokkal, megvonási tünetekkel járhat (ingerlékenység, szorongás, álmatlanság stb.). Hasonlóan, a BZD megvonása esetén is súlyos elvonási tünetek léphetnek fel (ingerlékenység, szorongás, álmatlanság stb.).

Mindkét függőség kezelésében fontos szerepe van a hosszú távú stratégiáknak, amelyek célja a megvonási tünetek enyhítése, minimalizálása esetleg elkerülése és a visszaesés megelőzése.

 

JAVASLATOK A NYUGTATÓSZEREK ÉS ALTATÓK OKOZTA PROBLÉMÁK CSÖKKENTÉSÉRE


A pszichiátriai szerek okozta gyógyszerfüggőségek hatékony megelőzéséhez és kezeléséhez elengedhetetlen a társadalom széleskörű oktatása és tájékoztatása.

Fontos, hogy a lakosság és az egészségügyi szakemberek is megértsék az addiktív benzodiazepinek és Z-szerek kockázatait, az alternatív, nem kémiai stresszkezelési lehetőségeket és a függőség kezelésének legjobb nemzetközi gyakorlatait.


Szükség lenne/lesz:

 
1. Az ambuláns, otthoni nyugtató és altató elvonást segítő, orvosokat (pszichiátert, addiktológust), klinikai szakpszichológusokat és addiktológiai konzultánsokat is foglalkoztató szakambulanciák kialakítására, pl. az Egészségfejlesztési Irodák keretében. Legyenek elérhetők hatékony leszoktató programok, amelyek kombinálják a farmakológiai terápiákat pszichológiai támogatással és alternatív terápiákkal, hogy segítsenek a nyugtató-, és altatószer-függőknek biztonságosan megszabadulni a szertől.

2. Komoly segítséget jelentene a leszokni kívánóknak, ha a legadditívabb és legjobban elterjesztett-elterjedt BZD hatóanyagcsoport, az alprazolámok (Frontin, Xanax, Helex stb.) esetében elérhetővé tennének olyan kicsi dózisú gyógyszer változatokat, amelyek a jelenleg piacon lévő törhető tabletták törésével már nem elérhetők.

Ennek komoly gyógyszertechnológiai akadálya nem lehet, mert „csak” a tablettázást kellene megváltoztatni.

Így, ki lehetne jönni pl. felezhető 0,125 mg-os alprazolám tablettával. Akár ki lehetne dolgozni és forgalomba hozni különböző hatóanyagoknál leszokási-sorokat, hogy végre megkönnyítsék a BZD-függők lejövetelét ezekről a szerekről. Polgárbarát megoldás lenne.

3. Az egészségműveltség, egészségfejlesztés részeként a nem-gyógyszeres stresszkezelési módszerek oktatására és népszerűsítésére (online és offline kiadványok, YT videók, TV-műsorok, rádió riportok stb.).

4. A szorongással küzdő fiatalkorúaknak, fiatal felnőtteknek és idősebbeknek szóló prevenciós kampányok megalkotására és propagálására, melyek célja a kémiai stresszcsökkentők (BZD-k, alkohol, nikotin, illegális drogok) elleni küzdelem kellene, hogy legyen.

5. Államilag megfelelően finanszírozott klinikai szakpszichológusi, iskolapszichológusi és addiktológiai konzultánsi ellátás megerősítésére ill. kialakítására.

6. A benzodiazepin-függőség veszélyeivel és megelőzési lehetőségeivel összefüggésben rendszeres orvosi továbbképzések tartása, szakcikkek megjelentetése, szakmai irányelvek kiadása a legtöbb BZD-t felíró szakmák szakmai kollégiumai részéről.

7. Tudásátadó, felvilágosító kiadványok készítésére és kiadására: védőnőknek, családsegítőknek, szociális munkásoknak, nővéreknek stb.
 

Hashtagek:

#Nyugtatófüggőség #Altatófüggőség #Nikotinfüggőség #Gyógyszerfüggőség #MentálisEgészség #Stresszkezelés #Szorongás #StresszDoktor #EgészségesÉletmód



Ha fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is.

Ha benzodiazepin nyugtatót vagy altatót szed, ne feledje kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet – segíthet tisztábban látni a saját helyzetét.

Nevess többet, szeress jobban, tanulj még!


Dr. Kopácsi László
pszichiáter szakorvos
nyugtatók, altatók és antidepresszánsok biztonságos optimalizálása

Benzo Blog – alapítva 2014-ben
társadalmi felelősségvállalás jegyében


 
 Kapcsolódó anyagok
Bejegyzések
Szavazás
Nyugtató (benzodiazepin, BZD) szedési Kérdőív
1. Kitől kapta az első doboz benzodiazepin (BZD) típusú "nyugtatót" (Frontin, Xanax, Helex, Rivotril, Seduxen, Loranxil stb.)?
háziorvos
1399 szavazat (31%)
rokon
406 szavazat (9%)
munkatárs
89 szavazat (2%)
pszichiáter
2249 szavazat (50%)
belgyógyász
127 szavazat (3%)
mentős
17 szavazat (0%)
sürgősségi
108 szavazat (2%)
szomszéd
64 szavazat (1%)
2. Mennyi ideig szedte, mióta szed folyamatosan benzodiazepint? (Bármilyen benzodiazepint, ha történt közben gyógyszerváltás, a teljes, összes időtartamot jelezze.)
1-7 nap
226 szavazat (5%)
1-2 hét
134 szavazat (3%)
3-4 hét
161 szavazat (4%)
1-3 hónap
358 szavazat (8%)
4-6 hónap
250 szavazat (6%)
7-12 hónap
388 szavazat (9%)
2-3 év
587 szavazat (13%)
4-5 év
456 szavazat (10%)
6-10 év
582 szavazat (13%)
11-15 év
537 szavazat (12%)
16-20 év
780 szavazat (17%)
3. Miért kapta, kérte a „nyugtatót”? Mit érzett akkor a leggyötrőbb panaszának?
feszültség, idegesség
1681 szavazat (22%)
ingerlékenység, düh
318 szavazat (4%)
állandó aggódás
875 szavazat (11%)
pánikroham
1980 szavazat (26%)
lehangoltság, örömtelenség
810 szavazat (11%)
alvászavar
1360 szavazat (18%)
egyéb
423 szavazat (5%)
családi konfliktus (gyermek)
265 szavazat (3%)
4. Mi lehetett panaszai hátterében?
családi konfliktus (élettárs, házastárs)
1137 szavazat (10%)
családi konfliktus (szülők)
601 szavazat (5%)
családi konfliktus (gyermek)
245 szavazat (2%)
családi konfliktus (anyós, após)
113 szavazat (1%)
munkahelyi stressz
1348 szavazat (12%)
munkanélkülivé válás
248 szavazat (2%)
pénzügyi gondok
581 szavazat (5%)
betegség
887 szavazat (8%)
haláleset
601 szavazat (5%)
gyermekkori trauma
641 szavazat (6%)
gyógyszermellékhatás
95 szavazat (1%)
"megfelelési kényszer”
996 szavazat (9%)
rossz önértékelés
840 szavazat (7%)
csekély önbizalom
870 szavazat (7%)
úgy éreztem, nem tudok NEM-et mondani
389 szavazat (3%)
kerültem a konfliktusokat
419 szavazat (4%)
nem voltam elég kitartó
166 szavazat (1%)
nem voltak megbízható „segítőim”, akikre számíthattam volna
499 szavazat (4%)
féltem önmagamat megmutatni, kitárni
323 szavazat (3%)
nem tudom
604 szavazat (5%)
5. Rákérdezett a gyógyszert felíró orvos a lehetséges kiváltó okokra?
Igen
2768 szavazat (62%)
Nem
1378 szavazat (31%)
Nem orvostól kaptam, kapom a gyógyszert.
313 szavazat (7%)
6. Amikor kezelőorvosa először írt fel „nyugtatót” elmondta, hogy:
Panaszai hátterében számos külső és belső stresszor (kiváltó ok) meghúzódhat, melyeket érdemes lenne akár külső segítséggel megoldani, mint elfedni vegyületekkel. Ezek arra szolgálnak, hogy felhívják a figyelmét: VALÓDI MEGOLDÁSRA LENNE SZÜKSÉG.
1007 szavazat (23%)
Nemcsak receptköteles gyógyszerek léteznek. Elérhetőek vénynélkül kapható (gyógynövény hatóanyag tartalmú, ill. homeopátiás) szerek is, netán ajánlott is ezek közül valamit.
200 szavazat (4%)
A gyógyszerfüggőség veszélye miatt, és mert a gyógyszerek amúgy sem megoldások, csak 1 dobozzal fog felírni, a legkisebb dózisban, és csak a lehető legkevesebbszer szedje. Aztán, ha ez nem lenne elég, majd tovább küldi szakorvoshoz.
459 szavazat (10%)
A benzodiazepinek veszélytelenek. Nyugodtan szedheti bármeddig: „mindenki szedi ezeket”.
1702 szavazat (38%)
Semmiképpen sem szabad szedésük idején alkoholt fogyasztani.
778 szavazat (17%)
Nem orvostól kaptam, kapom a gyógyszert.
312 szavazat (7%)
7. Mit tett kezelőorvosa, amikor felkereste, hogy elfogyott az első doboz „nyugtató”?
Megkérdezte, hogy nem csökkent-e a tabletták hatékonysága az elmúlt hetekben (gyógyszer tolerancia)?
86 szavazat (2%)
Érdekelte, hogy úgy szedtem-e a „nyugtatókat”, ahogy javasolta? Nem szedtem-e belőlük többet? Vagy: nem féltem-e bevenni őket?
345 szavazat (8%)
Érdeklődött, hogy képesnek érzem-e magam a "nyugtató" elhagyására? (És, amikor "nem"-et válaszoltam, a recept felírás helyett külsős szakembert ajánlott.)
70 szavazat (2%)
Komolyabb érdeklődés, ill. a potenciális mellékhatásokról való tájékoztatás nélkül újból felírta.
1730 szavazat (39%)
Be sem kellett mennem hozzá, a BZD receptet kiadta az asszisztense, ill. felírta a "felhőbe".
702 szavazat (16%)
Nem is volt ott, de az előre aláírt vényeket odaadták.
102 szavazat (2%)
Veszélytelenebb szert és/vagy más feszültség csökkentési módszert (stresszkezelés, konfliktuskezelési tréning, asszertív tréning, relaxáció, mozgás stb.), valódi öngondoskodást ajánlott.
110 szavazat (2%)
Beszélgettünk a terápia hatékonyságáról. Pár kérdéssel megpróbálta felmérni, hogy okozott-e a "nyugtató" gyógyszerfüggőséget.
141 szavazat (3%)
Megbeszéltük a lépcsőzetes BZD leállítás részleteit.
145 szavazat (3%)
Tovább küldött pszichiáterhez (mert megbeszéltük, hogy valószínűleg hosszabb távon lesz gyógyszerre szükség).
493 szavazat (11%)
Klinikai szakpszichológust (pszichoterápiát) ajánlott, hogy „beszélgessek valakivel”.
178 szavazat (4%)
Önfejlesztő könyveket, weboldalakat, appokat javasolt.
39 szavazat (1%)
Valamilyen általa forgalmazott készítményt kínált fel megvételre.
16 szavazat (0%)
Nem orvostól kaptam, kapom a gyógyszert.
301 szavazat (7%)
41608 szavazat összesen

 Hozzászólások
Hozzászólás szövege
Ellenőrző kód