Dohányzás (nikotin) hatása a nyugtatókra, altatókra és antidepresszánsokra

Megint le "kellett" rövidítenem a címet, hogy a fejlécben egy sorban kiférjen. A Benzó Blog mai posztjának pontos címe így hangzik:
Dohányzásról - aktuálisan szorongóknak, most éppen depressziósoknak és pillanatnyilag alvászavartól szenvedőknek.

A rövidített cím olyan benyomást kelthet, mintha a szorongás, depresszió és alvászavar nem lenne kezelhető, hanem, mint valamiféle átok, ott ülne az ember lelkén élete végéig. Még, ha így is érzik ezt a betegség során a legtöbben, nem így van. Mind a szorongásos zavarok (pánikbetegség, szociális fóbia, hipochondria, stb.), mind a hangulatzavarok (pl.: depresszió) gyógyíthatók!

Antidepresszánsok, altatók és szorongásoldók jobban és kiszámíthatóbban hatnak a nem dohányosoknál (No Nicotine!)

Különösen akkor, ha időben, a tünetek és panaszok megjelenése után röviddel megkezdik a hatékony pszichoterápiás és sz.e. antidepresszáns kezelésüket.

Ha nem várjuk meg, hogy a megbetegedett - korábban egészséges - ember énerejét, önsegítő képességeit és a segítő környezete erőforrásait, bizalmát alapjaiban felőrölje, korrodálja valamelyik pszichiátriai kór. Mert ha ez mégis megtörténne, elkerülhetetlenné válik valamilyen pszichiátriai gyógyszer (nyugtató, altató és vagy antidepresszáns) átmeneti bevetése. Jobb a semminél (a placebonál)!

Mit érdemes tudni a most éppen dohányos, aktuálisan szorongó, depressziós, alvászavartól szenvedő embereknek a cigarettázás pszichiátria specifikus hatásairól? Miért gondolom, hogy érdemes ezt a problémakört röviden áttekinteni?

Nézzük:

♦ nagyon sok szorongó, depressziós és alvászavartól szenvedő dohányzik (cigarettázik, v. más nikotin tartalmú alternatívát használ).
♦ ezzel azonban rontja gyógyulási esélyeit.

Dohányzásról szorongóknak, depressziósoknak és alvászavartól szenvedőknek

Hogy lehetséges?

♦ A nikotin, és a dohányfüstben megtalálható számos egyéb a szervezettől idegen anyag jól ismert enziminduktorok. A szervezet méregként ismeri fel őket, ezért védekezni kezd ellenük. A májban tehát felgyorsítják (indukálják) a méregtelenítő mechanizmusokat. Csakhogy ugyanezek a méregtelenítő májenzimek (citokrom P450 enzimek), nemcsak a nikotin stb. eltávolításáért (eliminációjáért) felelősek, hanem több gyógyszer, köztük az antidepresszánsok, anxiolitikumok (nyugtatóként használt benzodiazepinek) és antipszichotikumok lebontásáért is.

A dohányzás hatására ezek a pszichoaktív szerek gyorsabban vesztik el hatékonyságukat a májban, majd hamarabb ürülnek ki a vizelettel. Ezáltal jelentősen csökken plazmaszintjük, célszervi koncentrációjuk, terápiás hatékonyságuk.

Magyarán:

amíg valaki dohányzik, számítson arra, hogy több gyógyszerre és több időre lesz szüksége a terápiás hatás eléréséhez, mintha már nem dohányozna!

Újabb - talán kevésbé ismert - érv a dohányzás abbahagyása mellett.

♦ A nikotin erősen pszichoaktív, komoly dependenciát kialakítani képes hatóanyag, amely ráadásul élénkítő hatású is. Éppen az élénkítő hatása miatt legalább a tervezett elalvás előtt néhány órával már érdemes elkerülni a rágyújtást. Az akkor elszívott cigi biztosan rontja az elalvást (élénkítő hatás) és az átalvást (éjszakai nikotin-megvonási tünetek). Nehezebben alszik el az illető, nagyobb valószínűséggel fog és gyakrabban az éjszaka során megébredni. Ha ilyenkor újabb cigit szív el, az ördögi kör folytatódik.

Bizarr módon, mind a dohányzás, mind a nikotinhiány alvászavart okoz!

A dohányzás okozta alvászavart sokan próbálják kompenzálni lefekvés előtt bevett Xanax-szal, Frontinnal, Rivotrillal, vagy valamilyen altatóval. Egyrészt, ha az okot megszüntetnék (dohányzás), okafogyottá válna a a gyógyszerezés. Elkerülhető lenne a gyógyszerfüggőség kialakulásának veszélye. Másrészt a nikotin miatti (akut, élénkítő hatás; nikotin-megvonás) alvászavart, hatékonyan nem tudják csillapítani sem a benzodiazepinek, sem a Z-szerek, sem az alkohol.

♦ A hirtelen nikotin-megvonás pszichés panaszokkal jár. Szorongás, ingerültség, inszomnia (alvászavar), remegés (tremor), fejfájás, stb. Ha ezekről a dohányzó nem tud, könnyen azt hiheti, hogy visszaesett, ezért fokozhatja az öngyógyszerezést - ami nagy hiba! A diagnosztizálás során a kezelőorvost is félrevezethetik ezek a panaszok, ha nem hozzák képbe.

♦ A dohányzás abbahagyása után nagyon gyakran súlyfeleslegre tesznek szert az emberek, ha nem készülnek fel előre erre a várható következményre. A súlytöbblet pedig növeli az alvászavar kialakulásának valószínűségét.

Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!

Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!

Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...