Mindenféle stressz nélkül, eustressz (jó stressz) és distressz (rossz stressz) hiányában életünk minden bizonnyal unalmasnak, sivárnak éreznénk. Stressz hiánynak, hipostressznek hívják ezt az állapotot. Ha a "semmi ágán" ülne szívünk, mélyen elkeseredve fanyalognánk az örömök, kihívások, feladatok, problémák nélkül céltalannak, értelmetlennek érzett életünk fölött.Nem véletlenül mondta Selye János, hogy a "stressz az élet sója..."
Érdekes. Mind a só, mind a stressz túladagolása magas vérnyomáshoz vezet.
Ugyanakkor a túl sok stressz, pontosabban az aktuális megküzdési képességünket meghaladónak értékelt-érzett, egyénenként és helyzetenként változó mértékű, észlelt hiperstressz hosszú távon, testileg-lelkileg megnyomorítja a felkészületlent.
Miként tudjuk optimális szinten tartani stressz szintünket? Hogyan tudunk a túl kevés (hipostressz) és a túl sok stressz (hiperstressz) Scylla és Charybdis-e közöt élvezettel hajózni? Ezekre a kérdésekre már több Benzo Blog bejegyzésben próbáltam választ adni. Most is a stresszkezeléssel foglalkozunk.
A stressz kifejezés a XX. század 30'-as éveiben kettős értelembe vonult be a köztudatba:
Miként tudjuk optimális szinten tartani stressz szintünket? Hogyan tudunk a túl kevés (hipostressz) és a túl sok stressz (hiperstressz) Scylla és Charybdis-e közöt élvezettel hajózni? Ezekre a kérdésekre már több Benzo Blog bejegyzésben próbáltam választ adni. Most is a stresszkezeléssel foglalkozunk.
A stressz kifejezés a XX. század 30'-as éveiben kettős értelembe vonult be a köztudatba:
♦ Egyrészt, mint a kellemetlen érzések és testi panaszok, tünetek kiváltója = STRESSZOR. (Popper Péter "lélekrágcsálóknak" nevezte a stresszorokat.)
♦ Másrészt, mint STRESSZ VÁLASZ, melynek számos meghatározója van:
► egyéni (genetikailag is meghatározott) stressz érzékenység (sebezhetőség)
► tanult stresszkezelési módszerek
► társadalmi helyzettel összefüggő stresszorok
► külső segítségforrások
Egybecsengő nemzetközi vizsgálatok szerint, a felnőttek több mint 40 százaléka szenved krónikusan a negatív stressz válasz (distressz) valamelyik káros egészségügyi hatásától. Nem véletlen tehát, hogy a különböző orvosi rendeléseken megjelenők problémáinak 75-90 százaléka valamilyen módon összefügg a munkahelyi és/vagy családi eredetű distresszel.
Miért nem tanítanak akkor már általános iskolában, felmenő rendszerben stresszkezelést? Miért hiányzik ez az alapvatő segítség szinte az összes orvosi rendelésről? Miért nem előzzük meg tömegesen a stresszbetegségeket? Miért nem használjuk ki tömegesen a tanító-pszichológusokat, pszichológus tanítókat? Remélem egyszer elgondolkodnak ezen és szakszerű döntést hoznak az illetékesek.
A distressz (negatív stressz válasz) számos formában hat testi-lelki állapotunkra.
♦ Betegségek kiváltó oka (részben vagy egészben).
♦ Más eredetű betegségeket súlyosbító tényező.
♦ A legtöbb betegség kezelhetőségét csökkentő faktor.
♦ Betegségek hirtelen visszatérésének, fellángolásának, súlyosbodásának oka.
Az ember nem is gondolná… Mely betegségek kiváltásában, krónikussá válásában jut szerephez a distressz? Azaz, milyen egészségügyi problémák esetén vethetőek be eredményesen a különböző stresszkezelési módszerek?
Nézzük először a testi betegségeket:
► magas vérnyomás
► cukorbetegség
► magas koleszterin szint
► szívinfarktus
► fatális kamrai aritmiák
► agyvérzés
► gyomor-nyombélfekély
► gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, IBS, Chron-betegség, stb.)
► pszoriázis
► allergiás betegségek (pl. asztmás roham)
► autoimmun betegségek
► fejfájások
► epilepsziás rohamok
► lumbágó, gerincsérv
► daganatos megbetegedések
► stb.
A lelki betegségeknek még ennél is nagyobb számában szerepel a distressz. Ezeknek gyakorlatilag a 100%-ában használhatóak a stresszkezelési technikák az egyszerűbb tippektől, az összetettebb módszerekig.
► pánikbetegség
► közlekedési fóbia
► alvászavar
► kényszerbetegség
► depresszió
► bipoláris zavar
► hipochondria (betegség szorongás)
► alkoholbetegség
► nikotinfüggőség
► schizofrénia
► evészavarok
► női és férfi szexuális problémák
► stb.
Akinek ezek közül valamelyik nehezíti az életét, annak a betegség jellegétől, súlyosságától függően, komoly segítséget jelenthetnek a stressz csökkentő, önsegítő módszerek.
Valódi, működő önsegítő módszereket használjunk az önsorsrontó csapdák (pl. a legális és illegális drogok használata) helyett!
A distressz figyelmeztető jelei
Mivel a distressz nem okoz rögtön betegségeket, a korai öndiagnózis és az időben elkezdett stressz csökkentés szó szerint életet menthet. Nagyon fontos tehát időben felismerni magunkon a distressz korai, figyelmeztető jeleit.
A distressz választ kiváltó tényezők (stresszorok) kezdetben, amikor még nem krónikusan hatnak ránk, és/vagy nem merítették ki fizikai-érzelmi-társas tartalékainkat, ahogy már említettem, nem okoznak komplex betegségeket. A stresszorok hatása eleinte különböző, időről-időre változó intenzitású, néhanapján „vándorló”, testi, lelki (érzelmi, gondolati) és viselkedésbeli eltérésben mutatkozik meg.
A „Gyógyszer helyett Módszer!” filozófia jegyében a stresszkezelésnek, ebben a korai időszakban még betegség megelőző, egészség helyreállító szerepe van!
Az alábbi táblázatban megmutatom azokat a korai előjeleket, amelyeket átélve, felismerheti, hogy eljött az ideje valamilyen stresszkezelési módszer bevetésének.
A DISTRESSZ TESTI-LELKI FIGYELMEZTETŐ JELEI
| Testi | gyors szívdobogás, „bedobbanás” érzés, gombócérzés a torokban, nehézlégzés, fulladásérzés, mellkasi nyomás, gyomorgörcs, hányinger, izzadás, remegés, forróság érzet, fejfájás, gyakori székelési-, vizelési inger, szédülés, gyengeség, ájulásérzés, étvágytalanság, „evési kényszer”, stb. |
| Érzelmi | szorongás, félelem (súlyos betegségtől), aggodalmaskodás, feszültség, időzavar, fáradtság, kimerültség, álmatlanság, lehangoltság, önértékelési zavar, humorérzék csökkenése, csalódottság-, elhanyagoltság érzés, üresség érzés, stb. |
| Gondolati | spontán automatikus negatív gondolatok (jövőre vonatkozó negatív önjóslatok, pl.: katasztrofizálás), figyelem és memória zavar, tévesztések, kreativitás csökkenés, féltékeny vagy gyanakvó gondolkodás, döntéshozó képesség, határozottság csökkenése, öngyilkossági gondolatok, stb. |
| Viselkedésbeli | rágyújtás, „búfelejtő” alkoholfogyasztás, drogozás, ingerültség, szóbeli agresszió, tettlegesség, bizalmatlanság, cinizmus, öngyógyszerelés, párkapcsolati, munkahelyi konfliktusok, biztonságot nyújtó társ keresése, önfeladás, veszélykereső magatartás, stb. |
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok